Expoziție | T. Szűcs Ilona & Tóth László | kiállítás

Descriere

[RO] Muzeul de Artă Cluj-Napoca, instituție publică de cultură, care funcționează sub autoritatea Consiliului Județean Cluj, împreună cu Centrul de Artă din Transilvania și Asociația Clujul Comoară organizează, în perioada 8 august – 8 septembrie 2024, Expoziția retrospectivă T. Szűcs Ilona (1930–1990) și Tóth László (1933–2009). Vernisajul expoziției va avea loc duminică, 18 august 2024, de la ora 18:00, în Sălile Festive ale Palatului Bánffy. La vernisaj vor lua cuvântul: Lucian Nastasă-Kovács, managerul Muzeului de Artă Cluj-Napoca și curatorii expoziției, Bordás Beáta, coordonatorul Centrului de Artă din Transilvania și Portik Blénessy Ágota, muzeograf.
Prima expoziție retrospectivă care prezintă publicului din Transilvania aceste două moșteniri artistice de excepție, organizată în aprilie 2024 la Centrul de Artă din Transilvania, ajunge acum la Cluj-Napoca, etalând mai mult de o sută de creații ale cuplului clujean emblematic de artiști ai anilor 1960–1970.
Destinele lui Ilona T. Szűcs și a lui László Tóth s-au întrețesut la Institutul de Arte Plastice din Cluj, unde și-au obținut licența în 1957, ca discipoli ai lui Gábor Miklóssy. Talentul și activitatea lor i-a înălțat în rândul artiștilor de prim rang din Clujul anilor 1960–1970. Deși existau teme comune între ei, modul lor de a vedea și de a picta a fost radical diferit. Maturizarea lor ca pictori – sau, în cazul soțului, și ca grafician și scenograf –, cu un stil propriu recognoscibil, a avut loc într-o perioadă în care rigorile realismului socialist au fost declarate în mod oficial vetuste, iar apoi a început o scurtă perioadă de relativă libertate culturală.
Opera de o viață a Ilonei TÓTH SZŰCS este alcătuită mai ales din naturile statice compuse din obiectele ciudate și nepotrivite din atelierul său și din jurul acestuia. Aceste naturi statice intime, metaforice, s-au inspirat din instrumentele suprarealismului și ale picturii metafizice.
Creațiile grafice și picturile vizionare ale lui László TÓTH îl aduc aproape de o modalitate de a vedea specifică suprarealismului, iar tehnicile sale de colaj și utilizarea materialelor noi l-au făcut un inovator în cadrul artei plastice maghiare din Ardeal. Pe lângă picturile de gen clujene, printre subiectele sale din anii 1970 se numără mama, soția și el însuși, precum și naturile moarte „explodate”. O temă importantă a operei sale este seria Tratative, cu personajele sale, care se descompun și se transformă, dar a pictat și în tehnică mixtă într-un azil de bătrâni din Budapesta, înfățișând descompunerea și tranziția corpului uman.
Expoziția retrospectivă este însoțită și de un album – care, incluzând prefețe semnate de trei autori (Zoltán Banner, dr. Ádám Kovács și dr. Beáta Bordás), depășește cadrul obișnuit al cataloagelor expozițiilor noastre anterioare – acestea reprezentând o modalitate demnă de a păstra și de a readuce în actualitate opera celor doi artiști, Ilona T. Szűcs și László Tóth.
Naturile statice ale lui Ilona Szűcs nu prezintă un detaliu al lumii materiale, așa cum ar putea crede un observator nebănuitor la prima vedere, ci identitatea fizicului cu dincolo de fizic, unitatea inseparabilă a lumii conceptuale cu cea de dincolo de concepte, plenitudinea ființei și a non-ființei și a limitelor lor de tranziție de fază.
(dr. Ádám Kovács, colecționar de artă)
[László] Tóth scrutează cu rigoarea unei rezistențe pasive nedeghizate din spatele figurilor sau elementelor aparținând împreună într-un mod tot mai convulsiv sau deopotrivă, străine ale compoziției picturale (…) Este o personalitate care a schimbat o epocă. Contemporanii săi și următoarea generație pot, în mod mai mult sau mai puțin recunoscut, să-i urmeze exemplul și să se angajeze pe calea tendințelor progresului, la fel de încărcate moral și filosofic sau mai mult interesate de sine.
(Zoltán Banner, istoric de artă)
Expoziţia va fi deschisă în perioada 8 august – 8 septembrie 2024, de miercuri până duminică inclusiv (în perioada Zilelor Culturale Maghiare de luni până duminică), în intervalul orar 10:00 - 17:00.
________
[HU] A Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Kolozsvári Művészeti Múzeum az Erdélyi Művészeti Központtal és a Kincses Kolozsvár Egyesülettel közösen 2024. augusztus 8. – szeptember 8. között T. Szűcs Ilona (1930–1990) és Tóth László (1933–2009) retrospektív tárlatot szervez. A kiállításmegnyitóra vasárnap, 2024. augusztus 18-án 18 órától kezdődően kerül sor a Művészeti Múzeum főhomlokzati dísztermeiben. Az eseményen felszólal Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum menedzsere, illetve Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Portik Blénessy Ágota kurátorok.
A jelen kiállítás a 2024 áprilisában az Erdélyi Művészeti Központban megrendezett retrospektív tárlat kolozsvári bemutatója, amelynek keretében most először együttesen szemlélhető e két kiemelkedő alkotó életműve, az 1960-as–1970-es évekbeli kolozsvári művészeti élet ikonikus művészpárjának összesen több, mint száz műalkotása.
A szatmárnémeti születésű Tóth László és a medgyesi Szűcs Ilona 1957-ben szerzett oklevelet a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, Miklóssy Gábor tanítványaként. Tehetségük és munkásságuk a hatvanas–hetvenes évekbeli Kolozsvár élvonalbeli képzőművészei közé emelte őket. Akadtak ugyan közös témáik, de látás- és festésmódjuk merőben különböző volt. Egyéni, egymástól jól megkülönböztethető stílusú festővé – a férj esetében grafikussá és díszlettervezővé is – való érésük egy olyan időszakban történt, amikor a szocialista realizmus követelményeit már hivatalosan elavultnak nyilvánították, majd egy rövid ideig tartó kulturális felszabadulás vette kezdetét. A mérsékelt modernizáció képviselői, így T. Szűcs Ilona és Tóth László is, a 20. század eleji izmusok (az expresszionizmus, szürrealizmus és kubizmus) eredményeit feldolgozva frissítették fel a figuratív, realista művészetet.
T. Szűcs Ilona életművét túlnyomórészt a műtermében és környezetében található furcsa, össze nem illő tárgyakból álló csendéletek alkotják. A bensőséges, metaforikus csendéletek a szürrealizmus, valamint a metafizikus festészet eszköztárából merítenek.
Tóth László víziószerű festményeit és grafikai alkotásait is a szürrealizmushoz közelálló látásmód jellemzi. A kollázstechnika és az új anyagok használata révén újítást hozott az erdélyi magyar képzőművészetbe. A kolozsvári életképek mellett a hetvenes években az anyja, a felesége és önmaga voltak témái, illetve csendéleteket festett. Életművének egyik fontos részei a Tárgyalás sorozata, annak önmagukból kiforduló, cafatokra hulló szereplőivel, de a budapesti öregotthonban vegyes technikával alkotott, az emberi test bomlását és elmúlását ábrázoló képei is.
A kiállítást egy – a katalógus kereteit felvállaltan túllépő – album is kíséri, amely három szerző (Banner Zoltán, dr. Kovács Ádám és dr. Bordás Beáta) előszavát, a kiállított festmények reprodukcióját és archív felvételek is tartalmaz – újra napirendre helyezve a két meghatározó erdélyi képzőművész, T. Szűcs Ilona és Tóth László életművét.
Szűcs Ica csendéletei nem a tárgyi világ kiragadott részletét mutatják be, ahogy a gyanútlan szemlélő első pillantásra hihetné, hanem a fizikán inneninek az azon túlival való azonosságát, a fogalmi világnak a fogalmakon túlival való elválaszthatatlan egységét, a lét és nemlét, valamint ezek fázisátalakulási határmezsgyéinek teljességét.
(dr. Kovács Ádám, műgyűjtő)
Tóth [László] a leplezetlen passzív rezisztencia szigorúságával pillant ki a festői kompozíció egyre görcsösebben összetartozó vagy éppen idegen figurái vagy elemei mögül (…) Korszakváltó személyiség. Kortársai és az utána következő nemzedék, bevallottan vagy bevallatlanul, az Ő példája nyomán indulhatnak el a progresszió hasonlóképpen erkölcsi és filozófiai töltésű, vagy öncélúbb irányzatainak útján.
(Banner Zoltán, művészettörténész)
A kiállítás 2024. szeptember 8.-ig látogatható, szerdától vasárnapig (a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt hétfőtől-vasárnapig), 10 és 17 óra között.